1898	Megkezdték a parcellázást – „Újpéteri-telep” néven (Vasút–Szálfa utca–Határ út–Kapocs utca).
1904	A telep megkapta a Soroksárpéteri nevet. Továbbra is Soroksárhoz tartozott – elsősorban gyári munkások költöztek ide, akik Kispest, Pestszentlőrinc, Kőbánya gyáraiban, üzemeiben dolgoztak.
1907-08	Kossuth Ferenc-telep parcellázása (Nagykőrösi út–Dózsa György út–Búzakéve utca–Somberek sor–Szélső utca–Hunyadi János utca).
1908	Felépült az első iskolaépület, az Árpád (Podhorszki) – Vezér út sarkán.
1910	Megalakult a Soroksárpéteri Polgári Társaskör. Átadták a Wekerle (Szélső) utcai iskola épületét.
1911	Megjelent az első újság Alsópest címmel.
1912	Létrehozták a Soroksárpéteri jegyzői kirendeltséget az Ősközségházában – vezetője Orbán Kálmán aljegyző lett. Működni kezdett a csendőrőrs. Elkezdték a főváros szemetének lerakását a telep határában.
1913	Átadták a postahivatalt.
1915	Óvodát létesítettek mindkét telepen.
1919	Marxfalva néven önálló nagyközséggé szervezték a Tanácsköztársaság ideje alatt.
1920	A településnek már 3710 lakosa volt.
1920-as évek	Kialakultak a „ládavárosok” – 3 területen, különböző típusú „épületek” alkotják ezeket: Földbevájt kunyhók a Szigeti Kálmán–Damjanich–Kossuth Lajos utca találkozásánál; Ládákból, bútorokból Kapocs utca és a gyáli határ között; „Lábasváros” a szemétbánya mellett. Benépesült a Rokkanttelep is: a sóderbányai iparvasút és a Vecsési (Szálfa) utca között. (Ezt, az eredetileg Lőrinchez tartozó területet később csatolták Pestszentimréhez.)
1921	Engedélyezték az első orvosi állást.
1922	Közadakozásból – a telep lakosai adták össze a pénzt - épületet vásároltak községháza céljára (Nemes utca –Petőfi utca sarok). Az első patika megnyitása.
1925	Megkezdte működését az iparostanonc-iskola.
1927	Felavatták a református templomot, az önállóvá vált egyházközség első lelkésze, dr. Széky Endre vezetésével.
1930. január 8.	Soroksárpéteri önálló nagyközség lett.
1931. június 18.	A nagyközség megkapta a belügyminisztériumi engedélyt a Pestszentimre név használatára.
1931	Megkezdődött a tanítás a Jenő (Ady) utcai iskola új, emeletes épületében.
1932	Békéssy Sándor baptista lelkészt választották a község bírájának. Megindult a polgári iskolai oktatás. 1935-től 1948-ig a Kisfaludy–Nemes utca sarkán álló un. „Szerján-házban” működött e magánintézmény.
1933	Elkezdték bevezetni a villanyt.
1937	Elindult az első menetrendszerinti buszjárat.
1939	Felavatták a római katolikus templomot, melynek alapkövét még 1927-ben tették le.
1941	12 057 fő lakott Pestszentimrén.
1944. november 25.	Kiürítették a települést, a visszavonuló csapatok decemberben felrobbantották a római katolikus és a református templomot, valamint aláaknázták a házak többségét.
1945	Megalakult a helyi Nemzeti Bizottság és a rendőrség. Az aláaknázott épületek számos áldozatot követeltek.
1946	Felavatták az új református templomot a köztársasági elnök jelenlétében.
1947	Átadták a 40-es villamos pályáját. A kocsik a pestszentlőrinci Béke tér és a pestszentimrei Kisfaludy utca között közlekedtek. Ez volt a háború után elsőként megindított új villamosvonal Nagy-Budapesten.
1950. január 1.	Megalakult Nagy-Budapest. Az új, XVIII. kerületet Pestszentimréből és Pestszentlőrincből hozták létre.

<<Vissza