A főváros Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületében 2007-ben 1956-os forradalom és szabadságharc 51. évfordulója alkalmából jelent meg a Kenyér és tank című könyv a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény kiadásában. Az ’56-os kutatásoknak itt helyben a nem voltak előzményei, így első ízben került sor a kerületben történt események együttes bemutatására. Az ’56-os forradalom szakmai kutatásokra alapozott feldolgozása a főváros 4 kerületében jelent meg: Pesterzsébeten, Angyalföldön, Ferencvárosban s Csepelen.

  A Kenyér és tank című kötet alcíme; „1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei” utal arra, hogy a kutatás és feldolgozás a kerület mindkét részére kiterjedt, s ezáltal igyekezett teljes képet adni a terület egészén végbement jelentősebb cselekményeiről. A könyv 3 nagyobb egységre tagolódik, s ezeket megelőzi a kerületi polgármester, dr. Mester László köszöntője, s a szerkesztő, Heilauf Zsuzsanna bevezetője. A köszöntőben elhangzik a kulcsmondat, mely a helyi kiadványok legfontosabb társadalmi funkciójára utal: „…közös múltunk felidézése, megőrzése és továbbadása erősíti kötődésünket lakóhelyünkhöz…”, ami ebben az esetben a XVIII. kerület. A kötődést, a valahova tartozás tudatát az élmény és ismeret adja. Mai modern társadalmunkban főként a felnőtt ifjúság jellemző bajára, az „elidegenedésre” (céltalanság, kötődés nélküliség érzése) lehet orvosság.

  A kötetet gazdag képanyag illusztrálja, s ezeket nem a nagy gyűjtemények képegyütteseiből kölcsönözték, hanem a kerületi eseményeket, helyszíneket és résztvevőket feltáró friss gyűjtést tárja az olvasó elé. Az anyag értékét az adja, hogy a belső városrészeken történtekkel ellentétben a külvárosi kerületek eseményeiről rendkívül kisszámú fénykép maradt fenn. Egyes képek a kerületi eseményekkel kapcsolatos peranyagokból, más fotók, fotóegyüttesek évtizedekig rejtegetett magángyűjteményekből kerültek elő.

  A tanulmányok között első helyen egy friss összefoglaló, a legújabb kutatásokat áttekintő értekezés, Heilauf Zsuzsanna, történész-muzeológus, a XVIII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének tanulmánya szerepel. Hadtörténeti érdeklődést mutat Karip Gyula, pestszentimrei gyűjtő „Fegyveres harcok Pestimrén” című írása. Az egyik központi esemény, a kerületi pártház megtámadásának rekonstrukciójára vállalkozik Feitl István, történész a Politikatörténeti Intézet főigazgató-helyettese. Egy helyi forradalmár életútját követi nyomon Grünvald Mária, középiskolai tanár, helytörténész „Dr. Balogh György, a XVIII. kerületi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Bizottság elnöke” című tanulmánya. Majd szétszórt források egybegyűjtése alapján részletes tájékoztatást kapunk Feitl István másik tanulmányából. (Károk, helyreállítás, életkezdés-rendteremtés.)

  A kötetben igen nagy a közölt visszaemlékezések száma, s ezek az élet legkülönbözőbb területeit fogják át. A hétköznapi embertől, a forradalom aktív résztvevőjétől a másik oldalon állók beszámolójáig terjed a visszaemlékezések sora, melyek gazdagítják és színesítik a tanulmányok anyagát.

  A kötet tanulmányait és visszaemlékezéseit függelék egészíti ki, amely tartalmazza többek közt a kerület korabeli térképét, a régi és az új utcaneveket, egy kronológiát, s az elhunyt kerületi áldozatok névsorát is.

  A könyv elolvasása után biztosak lehetünk abban, hogy a XVIII. kerület ’56-os eseményei többé nem maradnak a múlt fehér foltjai. 

A könyv online változata a PIHGY weblapon>>

 <<Vissza