Sina Simon távozása után kisebb birtokrészekre töredezett Szent Lőrinc-puszta területe. Az új birtokosok sorában találjuk Rózsa Lajos és Sárkány József ügyvédeket, Eggert József és Herrich Károly mérnököket. Az említettek 300-400-500 hold birtokosai voltak.

Jelentősebb terület, 1200 hold volt Lónyay Menyhért tulajdonában. 2600 holdat a már meglévő majorral Cséry Lajos vásárolt meg. Ő ebben az időben a legnagyobb birtok ura. Birtokának vételára 280 000 Ft volt.

Lónyay Menyhértről és Herrich Károlyról más összefüggésekben olvashatunk.

Itt azonban vessünk egy pillantást idősebb és ifjabb Cséry Lajosra, akik nemcsak földbirtokosai, de vállalkozói is voltak Szent Lőrincnek.

Az apa Zala megyében született 1827-ben. Jogi tanulmányok után Pestre jött szigorlatozni, és itt Majláth György országbíró mellett a hétszemélyes táblánál - amely az ország legfőbb ítélőszéke volt - dolgozott. 1848-49-ben a forradalom és szabadságharc eseményeinek közvetlen közelébe került, azáltal, hogy a vértanú Perényi Zsigmondnak, a Honvédelmi Bizottmány tagjának titkáraként tevékenykedett. Az 50-es évektől ügyvéd, a 60-as évek végétől, bő évtizedig országgyűlési képviselő. Tekintélyes és gazdag emberként vesz részt közművelődési és közgazdasági mozgalmakban, a főváros törvényhatósági képviselő-testületének és közigazgatási bizottságának munkájában.

Mint több neves kortársát, őt is megfogta Puszta Szent Lőrinc szépsége, az itt kínálkozó lehetőségek, és a majort - 2 600 holdat - vásárolta meg magának, 1872-ben. Később szemétfeldolgozó vállalkozását is itt indítja, de akkor is "földbirtokosként" jegyezteti be magát a cégbíróságon.

Jó lépés volt a mezőgazdaság jövedelmét ipari vállalkozásba forgatni? Az ő esetében nem. Ám ne vágjunk a dolgok elébe!

Gazdálkodási elképzelései Mayerffy Ferenc módszereire hasonlítottak. Nemcsak szántói voltak, gyümölcsösei is, ahol sárgabarackot, szőlőt, dinnyét termesztett, figyelembe véve a közeli főváros igényeit.

Fennmaradt róla többek közt az is, hogy birtokának dűlőútjait fákkal szegélyeztette a laza talaj megkötése érdekében.

A korabeli agrártörténelemben tehenészetével írta be a nevét. Korszerű istállóiban mintegy 300 tehenet gondoztatott, és ebből az állományból naponta 1 000 liter tejet értékesített a főváros piacain.

Galgóczy Károly, jeles gazdasági író 1877-ben a Gazdasági Lapok hasábjain dicsérte Cséry Lajos Szent Lőrinc-i tehenészetét. Ezt tette az ünnepelt újságíró, Ágai Adolf is - német nyelven - a Pester Lloydban.

A Cséry-gazdaság virágzott, de a szemétfeldolgozó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A beruházott hatalmas összeg nem térült meg. A század üzletének látszó nagy vállalkozás csődje felemésztette a gazdaság jövedelmét is.

Kölcsönök halmozódtak föl, egyes területeket el kellett adni, ám az adósság így is egyre nőtt. A még meglévő földeket - a majorral együtt - egyben kellett eladni. 1901-ben Szemere Miklós veszi meg a birtokot 2 300 000 koronáért.

A két Cséry - apa és fia - azonban még nem adja fel. A szemétfeldolgozó sikerében továbbra is bíznak.

<Vissza a tartalomhoz