Noha ez csupán a logika vélekedése, de ebből adódik a további következtetés is, ami magyarázatát adja annak, hogy szüleink, nagyszüleink a jobbágytemetőben eltemetett honvédekről is beszéltek. E temető helyét egy 1850-1860 körül készült térkép jelöli a majortól délkeletre, a Gloriett irányában. (Lásd: melléklet.)

Honvédsírok a vasútvonal környékén is voltak. Több emlékezés szól arról, hogy mai kerületünk térségében - a vasút mentén - a második világháború előtt még gondoztak néhány sírt. Kubinyi Vilmos hajdani helytörténészünk 1927-ben még egy 1848-as tömegsírról is tud:

"A váci csata fedezésére előőrsi csatározás volt a ceglédi vasútállomás mentén, a lőrinci kőhídnál. Itt többen el is estek. Ezek a hősök nem Szent Lőrincen, hanem a közeli Ferihegy pusztán lettek közös sírba eltemetve." (Kézirat)

Mivel Kubinyi állításának forrását nem nevezi meg, olyan szájhagyományra kell gondolnunk, amely több honvédsírról is tudott volt hajdanán. 

<Vissza a tartalomhoz