Térségünk katonai szerepe az 1849 tavaszán meginduló tavaszi hadjáratban bontakozik ki.

Görgei 1849. március 31-én veszi át a honvédsereg parancsnokságát. Taktikája a következő: "A VII. hadtest Hatvannal szemközt a Gyöngyösi úton egész Hortig terjeszkedik. A I. hadtest Jellasics föltartóztatására Nagykáta felé nyomul, a III. hadtest Árokszállás és Jászberény közt megyen előre. A II. hadtest födözet gyanánt a harcvonal mögött halad, s az előhadak változásai szerint intézi mozdulatait. Asbóth pedig a tartalék sereggel a vasútvonal mentén Jellasicsot fogja követni, s azon lesz, hogy hátulról nyugtalanítsa.

            Másnap, ápril 1-jén már összes hadaink működésben voltak"

(Gracza: I. m.: IV. kötet 648.)

A rendkívül nehéz isaszegi ütközet (1849. ápr. 6.) a tavaszi hadjárat egyik legfényesebb győzelmét hozta. Klapka, Damjanich szorult helyzetben lévő hadtestét az éppen jókor érkező Aulich katonái mentették meg, megfordítva az ütközet kimenetelét. Windischgrätz megvert főserege Gödöllőre vonult, onnan pedig Pestre hátrált. A gödöllői volt Grassalkovich kastélyban zajlott le az a haditanács, amely meghatározta Buda felszabadításának különös tervét.

"Csaknem általános volt az óhaj, főképp a polgári elem közt, hogy menjünk neki Windischgrätznek, s szabadítsuk fel Budapestet az ellenséges járom alól. Maga Kossuth is ezen a nézeten volt. Ámde Görgei sehogy sem akart eltérni megállapított haditervének az irányától.

 Maradjunk csak - úgymond - az eredeti tervnél. Ez is célhoz fog vezetni, anélkül, hogy fővárosunkat egy esetleges ütközet pusztításainak tennők ki. Windischgrätz, mihelyt sikerül Komáromot az ostromzár alól felmenteni, nem maradhat többé Pesten. Távoznia kell, mert összekötő útja lesz veszélyeztetve.

            Görgei megfontolt érvelése győzött...

Vezéreink tehát, beható eszmecsere után, a következő cseles haditervben állapodtak meg:

            A II-ik hadtest, amelyhez az Asbóth-féle tartalék sereg is csatoltatik, a főváros előtt marad, s támadó mozdulataival abban a hiedelemben igyekszik ringatni Windischgrätz herceget, mintha Budapest  felé akarnánk nyomulni. A vezér: Aulich leend.

            Aulich Dunakeszitől egész Soroksárig félkörben állítja fel seregét, s úgy tesz, mintha támadáshoz készülne. Cirkáló csapatjai az osztrák tábor közelében majd itt, majd amott bukkannak fel. S ez az ingerkedő játék oly ügyes, hogy Windischgrätz minden figyelme seregünk mozdulataira irányul.

            Az I-ső és a III-ik hadtest pedig ezalatt, rendeltetéséhez képest, sietve nyomul Vác felé. " (Gracza: I. m.: 4. k. 674-676. l.) 

<Vissza a tartalomhoz