Az érdekes hírek gyorsan terjednek. Kellett-e annál izgalmasabb, hogy a major északkeleti határrészén valamint a szomszédos Vecsés, Halom határában is méricskélik a földet, majd kubikusok jelennek meg nagy számban, és rendezik a terepet egy vaspálya számára. Talán még az sem lehetetlen, hogy egyesek elszegődtek napszámos munkára. Volt elég zsellér a majorban.

Figyeljünk egy pillanatra a vasútépítés körülményeire is, hiszen helytörténeti hagyomány szerint a vasútvonal mentén zajló csatározások 1849 tavaszán Szent Lőrinc térségét is érintették.

"Az 1836: XXV. tc. határozta meg a nagy vasúthálózat építésének főirányát Pest központtal. 1836-ban engedélyezték Ullmann Móricnak a Duna bal partján Bécsből Pozsonyba, majd onnan Pesten át Debrecenig haladó vasútvonal építését. 1847-ben adták át a forgalomnak a Pest-Debrecen között tervezett Pest és Szolnok közötti részét." (Magyarország története 1790-től 1848-ig)

A vasútépítést megelőző tárgyalásokról Vecsés történetében olvashatjuk: "A Pest-Szolnok vasútvonal kiépítése során 1845-ben a Vecsés határában lévő földek kisajátítására is sor került. Ugyanis a vasútvonalat a Halom puszta, Szent Lőrinc és Vecsés közötti határszélnél, a pesti országúttól jobbra és balra jelölték ki." (I. m.: 83. 1.)

Ha más nem, a kíváncsiság biztosan elvitte őket a szokatlan látványossághoz. Talán 1847 szeptemberében még az első járatokat is megcsodálták.

<Vissza a tartalomhoz