A helyi földbirtokosok között tűnik fel egy érdekes, a régi Szent Lőrincért sokat tevő bérlő is, Mayerffy Xavér Ferenc.

            Honnan sodorta a szél a német családot Pest-Budára és a mi kis pusztánkra?

            Hangulatosan írja ezt meg Buza Péter várostörténész Pest-budai történetek című könyvében.

            "Francz Mayer 1751-ben költözött Budára arról a vidékről, ahol kalandozó eleink elszenvedték történelmi vereségüket: a Lech folyó völgyében fekvő Landsbergből. A serfőzés jövedelméből - ez volt a mestersége - hamarosan tekintélyes birtokot vásárolt. I. Ferencnek tett szolgálataiért 1796-ban nemességet is kapott. Ekkor változtatta meg nevét - felsőbb jóváhagyással - a korábbinál magyarosabb csengésű Mayerffyra." (I. m. 13. l.).

            Öt fia közül Xavér Ferenc telepedett meg Szent Lőrinc-pusztán saját kastélyában.

            A föld, melyen a XVIII. század utolsó éveiben gazdálkodni kezd, bérlemény. II. Grassalkovich Antallal szerződik a mintegy 3 000 holdnyi terület használatára.

Legfőbb ideje, hogy megjelenjen pusztánkon.  A földbirtokos, II. Grassalkovich Antal korábbi bérlői ugyanis már bő évtizede uzsorázzák ki a földet. Semmit se bele, mindent belőle.

            A térségben élő "68 ekével szolgáló jobbágy" fellélegezhet. Végre igazi gazdája lett a földnek.

            Repülőterünk későbbi névadója, az országos hírű gazda, a jó ügy mellé mindenkor kiálló, intelligens, szőlőt nemesítő Mayerffy Xavér Ferenc szőlőkultúrája, szőlőiskolája országosan híres volt. 675 szőlőfajtával dicsekedhetett.

            Igaz, egyébként is felhívta magára a figyelmet. A pesti vásárokra igyekvő utasok rácsodálkozhattak azokra a béresekre, akik kalapjukon - szántás közben - Mayerffy nevét hirdetve, számozott rézlapocskákat viseltek.

            Arra is felfigyelt a magyar sajtó, hogy I. Ferenc császár családjával együtt meglátogatta 1820-ban a magyar mintagazdaságot. Mayerffy igazi magyar parádét rendezett a felség tiszteletére, és örök emlékül Ferenchalmának nevezte el azt a helyet, ahol díszes vendégei tartózkodtak. Egyes vélemények szerint innen ered a Ferihegy elnevezése, mások szerint Mayerffy "Feri úr" volt a névadó.

            Felvirágzott Szent Lőrinc-puszta Mayerffy kezén. A gazdaság tehenészete, a 400 hold szőlő, az 50 000 akó bor kezelésére alkalmas pince, a szántás-vetés sok embernek adott munkát. Emlékét ma is őrzi a kis huszártornyos barokk kápolnánk, melynek fenntartásában, csinosításában is jeleskedett.

            Pestszentlőrinc régi krónikájában Follajtár Ernőtől olvashatjuk:

            "Mayerffy semmi pénzt nem sajnált, hogy az uradalmi központtá lett Szent Lőrincet minél szebbé tegye. A már meglévő majorsági kápolnát évenként újabb felszerelésekkel bővítette.

(Pestszentlőrinc 212. l.)

            Mayerffy Xavér Ferenc a Pestről Szent Lőrincre vivő utat kibővíttette, s miként már 1820-ban írták róla:"A végtelen homoksivatagban valóságos paradicsomot teremtett."

            Mayerffy paradicsomkertjéről lelkendezve írt 1830-ban a lövészek évkönyve, a Scheiben-Schützen Almanach. Lehetett ebben némi elfogultság is, hiszen Mayerffy Xavér Ferenc főlövészmesterként támogatta a nemes sportot, ám így is figyelmet érdemlő a leírás. 

            "Ha az ember Kőbánya szőlődombjait bal kéz felől hagyja az Üllő felé vezető úton, mintegy negyedórányira a pesti határcsárdától, az országúttól jobbra egy eléggé széles, nagyobbrészt kanadai nyárfákból álló fasorba ér, amelynek távlatában kis, alacsony tornyú templom és több épület tűnik fel... Ott van a csodálatosan bájos hely: Szent Lőrinc, amely hol számos városi fényes csoportját látja vendégül, hol megint a legkedélyesebb csendélet eszményképét és annak minden báját valósítja meg. Ott lakik ezen hely minden szépségének megteremtője, a tudományos ismerete révén a gazdaság széles területén, valamint valóban hazafiúi buzgósága folytán kitűnő, általánosan tisztelt Mayerffy Xavér Ferenc úr... Pompás kéjlak áll itt a parkban, amott majorság, itt fácános, amott Magyarországon párját ritkító méhészet, itt a legszebb pavilonok, elrejtett lugasok, amott a legcélszerűbb gazdasági és lakóépületek, minden a maga helyén a szórakozást és a hasznot szolgálja..." (Buza Péter i. m. 19. l.)           

            Mayerffy szerette Szent Lőrincet. A bérelt földterület egy részét, a későbbi Ferihegyet meg is vásárolta.

            Joggal nevezték az új kor emberének, Szent Lőrinc-puszta jótevőjének.

            A Grassalkovich - Sina - Mayerffy családokról részletesebben írt Szász János a Pestszentlőrinc Krónikája lapjain. Munkáját könyvünk is felhasználta.

<Vissza a tartalomhoz