Ha a hódoltság időszakából egy-egy település sorsáról szeretnénk tudni, szinte reménytelen helyzetbe kerülünk.

     Történetírás ebben az időben nem létezett, s ha netán létezett volna, akkor is országos eseményekre összpontosított, nem törődött az aprócska települések sorsával.

     Annál inkább figyeltek rájuk az adószedők, összeírók, akár magyarok voltak, akár törökök. Ha némi tájékoztatást szeretnénk kapni a hódoltság korának Szent Lőrincéről, a fellelhető adóösszeírásokat kell vallatóra fognunk.

Egy magyar család átlagos kötelezettsége

     Tudnunk kell, hogy a különböző török adókörzetekben több Szent Lőrinc, illetve "Lőrincs" létezett. Emiatt óvatos körültekintéssel kell kiszűrni a pesti nahijéhez tartozó Lőrinc adatait, azt is szem előtt tartva, mely települések társaságában, azaz mely környezetben fordul elő a név.

     Ezeknek a szűkszavú bejegyzéseknek a tükrében a mi Szent Lőrincünkön élő rája, vagyis földműves paraszt a török kincstárnak, a török földesúrnak és a magyar adószedőknek egyaránt fizetett.

     Számítások szerint az 1556-62 közötti időben a pesti nahijéhez tartozó falvakban egy adózóképes magyar háztartás kb. 5 magyar aranyat fizetett egyetlen évben a törököknek.

      Úgymint:

     50 akcsét dzsizje, azaz kincstári adó címén,

     50 akcsét iszpendzse, azaz kapuadó címén,

   275 akcsét mezőgazdasági tizedek utáni adó címén. (Búza, kevert tized, azaz kerti termények, széna stb. után.)

     Ez összesen 375 akcse volt.

     Ehhez számolhatjuk még - a magyarok részéről - a családonkénti egy aranyat.

     Tegyünk kísérletet arra, hogy e régi nyilvántartások alapján településünkre vonatkozóan bizonyos következtetéseket vonjunk le!

     Természetesen a következtetések alapján leszűrhető megállapítások csak hozzávetőleges információkat nyújtanak.

     1558-at írtak    

     Külahlu Naszuh timárbirtokából a pesti nahijéhez tartozó szultáni khászbirtok lett Szent Lőrinc.

     "Hitetlenjeinek kötelezettségeiből 1170 akcse jött be. Mégpedig a Hizér napi esedékes iszpendzse adóból (kapuadó) 375 akcse és a nevezett falu bárány tizedéből 270 akcse, valamint 1 török arany, 1 magyar arany és 5 és fél gurus." (PIHGY. H-A XII. Középkori oklevélmásolatok. Fekete - Káldy - Nagy: Budai török számadás könyvek 1550-1580. Bp. 1962.)

     E felsorolásban Lőrinc lakóinak féléves adózása szerepel.  

<Vissza a tartalomhoz