A XV. század emberei, ha királyi-királynéi birtokokon éltek, a következő előnyökben részesültek.

            Adózási kedvezményeket kaptak, esetenként kivételezettek voltak a bíráskodásban is. Ez Szent Lőrincre is vonatkozott.

            Érdemes bepillantani abba régi okmányba, melyet Fejér György: Codex diplomaticus című munkája őrzött meg. Ennek tanúsága szerint Nagy Lajos anyja, Erzsébet saját faluját, Szent Lőrincet kiemeli mindenféle földesúri bíráskodás alól, királyi hatáskörbe vonva azt.

            Lépjünk vissza most Zsigmond korához képest néhány évtizeddel, 1362-be.

            Íme a kiváltságokat biztosító szöveg:

            "Mi Erzsébet, Isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia királynéja. A ti irányomban való hűségtekre számítva: egyházi vezetők, bárók, megyei tisztségviselők, kastélyosok, nemesek, hivatalnokok; nem kevésbé városainknak és szabad falvainknak vezetői, bírái, akik számára a vezetés adatott, szigorú királynéi rendeletem adassék tudtul: amennyiben Szent Lőrinc-i jobbágyaink valamilyen bűnesetben - kivéve a lopás, rablást, és gyújtogatás eseteit – amelyek a ti possessioitokban adatnak és történnek, és ezekért ti elítélni akarjátok a tetteseket, vagy felelősségre vonni őket, vagy egyes dolgokat, vagy azoknak előzetes megtiltását akarjátok tenni, senkinek semmi formában nem lehetséges. Ha pedig ti, az előbbiekben említett jobbágyaink ellen bármiféle vizsgálatot akartok, vagy bizonyítékokat adtok, adjátok át a mi hivatalos igazságszolgáltatásunknak, akik igazságosan és jog szerint kivizsgálják ügyüket és ítéletet mondnak. Ne döntsetek hát előzetesen. Visegrádon, Boldog Keresztelő János születésének ünnepén az úr 1362. esztendejében."

            Az ünnep időpontja: június 4.

           Megemlítjük, hogy 1362-ben, amikor I. (Nagy) Lajos anyja kiadta a fenti kiváltságlevelet, fia éppen az anyját ért otromba sértés miatt felvonult hadaival a sértő fél, IV. Károly ellen. A megfenyegetett IV. Károly, aki éppen Erzsébet anyakirálynő társuralkodói ambícióira tett megjegyzést, fegyverszünetet kért, így a megtorló támadás elmaradt.

***

Milyen előnyöket jelentett a jobbágyoknak, ha királyi vagy királynői birtokokon éltek?

<Vissza a tartalomhoz