Tudósaink kimutatták, hogy Pestszentlőrinc talaját és felszínét - többek között - az Adriai-tenger felől idenyúló úgynevezett Tortonai-tenger, a Pannon-tenger, a szabadon kóborló, medrét gyakorta változtató Ős-Duna, a hegyvidékekről lefutó időszaki folyók építették, alakították.

            A Duna a dilúvium félmillió évre becsült ideje alatt messziről szállította ide és terítette le hordalékát, a kavicsot, agyagot, homokot, így a legnagyobb szerepet kapta Pestszentlőrinc mai felszínének kialakításában.

            "Pestszentlőrinc bizonyos értelemben kivételt képez a szomszéd kerületekhez képest, s földtörténeti múltjának emlékeit, a híres kavicsfeltárások kutatását tekintve különleges helyet foglal el szomszédai között" - írja a kiváló földrajztudós, Kubassek János.

            A pestszentlőrinci talaj egyes alkotórészei ugyancsak messziről utaztak ide a Duna sodrásában, hiszen az alsó-ausztriai Waldviertelből görgette ide nagy folyónk a csillámpalát, a granulitot, a mészkő- és dolomitféléket, a nagy keménységű kvarcokat és kristályos palákat.

            Közelebbről a Visegrádi hegységből sodorta ide a Duna az andezitet, az andezittufát és a homokot.

            Joggal merül fel a kérdés, miként állapítható meg egy-egy kavics esetében, hogy honnan érkezett? A tudósok a kavics kőzettani vizsgálatából, az ásványi anyag összetételéből és a folyóvíz okozta koptatottság mértékéből határozzák meg a távolságot és a földrajzi környezetet.

            Kavicsbányáink talajszerkezetét vizsgáló geológusok és geográfusok felfedezték a fagy okozta réteggyűrődéseket és a hajdani talajfolyások nyomait is.

Pestszentlőrinc földtani múltja érdekes. Igazolja annak ténye is, hogy jeles geológusok: Schafarzik Ferenc, Vendl Aladár, Princz Gyula; földrajztudósok: Pécsi Márton és Marosi Sándor vizsgálták és írták le.

            A víz még hosszú időn át formálta lakóhelyünk felszínét. Olvastunk már az előzőekben Pestszentlőrinc területének tengerszint feletti magasságairól. A szintkülönbségekből adódott, hogy az alacsonyabb területeken vizes, tavas, mocsaras helyek alakultak ki. Ilyen volt a Kistext-gyár mögötti rész, vagy a mai Havannatelep környéke. A felszíni vizeket a múlt század végén Herrich Károly mérnök tervei alapján lecsapolták, s egy vízgyűjtő tóba, majd a Soroksári-Dunába vezették. A hajdan mocsaras terület lakóházaknak, lakótelepeknek adott otthont. Herrich Károlynak nagy szerepe volt Pestszentlőrinc további fejlődésében is.

1. Ne feledd: a főváros környékének talaja főként üledékes kőzetekből áll!
2.  Összegezd, mit tudtál meg Pestszentlőrinc domborzati viszonyairól, talajának jellegzetességeiről! Érdemes lenne ellátogatni a Nemzeti Múzeum kőzettárába.
3. A lakóházak építésekor mi bizonyítja, hogy egy hajdani – Ülbő nevű – dunai sziget volt itt?
4.  Miért mondhatták a régi öregek, ha homokot hordott a szél, hogy „esik a lőrinci eső”? Mit árul el településünk sajátos éghajlatáról?

• Figyeld meg, melyik az uralkodó szélirány!
• Jó lenne, ha az osztály ellátogatna Budapest egyetlen Légkörfizikai Intézetébe, a Gilice térre! Sok érdekes meteorológiai élményben lenne részetek.

<Vissza a tartalomhoz