1936-ban Pestszentlőrinc várossá válásakor megtervezték és elkészítették első címerünket.

            A régi város hajdani címere ugyan már történelmi múlt, ám így is megérdemli, hogy képét megmutassuk, leírását megadjuk.

Keresztvonalakkal négy egyenlő részre osztott címerpajzs.

A bal oldali két mező ultramarin kék, a jobb oldali piros. A bal oldali felső mezőben keresztbe tett nyelű csákány és kalapács, melyeket keresztezésüknél fogas kerék fűz össze. Mindez arany színű, és az ipart szimbolizálja.

Az alsó kék mezőben hat leveles, piros virágú rózsaszál, Pestszentlőrinc virágos kertjeit jelképezi. A jobb oldali felső piros  mezőben  három leveles zöld tölgyág, a levelek szétágazásánál két arany makk, mely a régi  tölgyerdőket, s a ma is meglevő tölgyes udvarokat idézte. A jobb oldali alsó piros mezőben aranyszínű, kétkarú serpenyős mérleg a kereskedelmet jelentette.

1950-ben, mikor Pestszentlőrinc-Pestszentimre a főváros XVIII. kerülete lett, a város címere leszorult a középületek falairól.

A rendszerváltást követően merült fel annak igénye, hogy a XVIII. kerületben lévő Pestszentlőrinc-Pestszentimre településeknek ismét legyen címere.

            A régi címert csak részben tekinthették példának, hiszen az nem követte a heraldika (címertan) elvárásait, a négy mezőben elhelyezett képek időközben korszerűtlenekké váltak, és azt sem fejezte ki, hogy mai otthonunk két településrészből, Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll.

            Pestszentlőrinc-Pestszentimre vezetése 1994-ben határozta el, hogy elkészítteti a település új címerét.

            Az új címer Kovács Vilmos grafikusművész alkotása, melyet a Képző és Iparművészeti Lektorátus heraldikai szakmai zsűrije elfogadott. Ezt követően képviselő-testületünk 925/1994 (X. 10.) számú határozatával Pestszentlőrinc-Pestszentimre új címerét és zászlaját jóváhagyta.

            Az új címerben a sarkaival illeszkedő pajzsok kifejezik a két településrész önálló egymás mellett élését, ugyanakkor együvé tartozását is. A pajzsokon alkalmazott kék és piros alapszín követi a Pestszentlőrinc eredeti címerében szereplő színeket. Ezzel a hagyomány folytatója.

            Pestszentlőrinc címerénél az alsó piros mezőben a kerületrész kertváros jellegét hangsúlyozó, a régi címerből ismert három tölgyfalevél két makkal régi tölgyeseinket jelképezi.

            A felső, kék mezőben egy kiterjesztett szárnyú sasmadár átvitt értelemben a kerület felemelkedését szimbolizálja, és egyidejűleg - a kerület legjelentősebb objektumára, a Ferihegyi repülőtérre utalva - a szárnyalást, a repülést is jelképezi, végső soron a szabad természet kifejezője. A középpontban Szent Lőrinc jelképes alakja látható.

Szent Lőrinc személyéről külön fejezetben írtunk.

            Szent Imréről és a pestszentimrei címerpajzs jelképeiről a könyv Pestszentimrét bemutató részében olvashattok.

            Mai otthonunk történelméről szólva az oklevelek, régi térképek, jegyzőkönyvek, kiadványok, alapján igyekeztünk korhű névvel illetni településünket a különböző történelmi korokban. Így Zenth Lewryncz, Szent Lőrinc Puszta Szent Lőrinc, Szent Lőrinc Puszta, Szent Lőrinc-puszta, Pestszentlőrinc, Pestlőrinc, XVIII. kerület. A Szent Lőrinc elnevezés a Zenth Lewryncz mai alakja, a Szent Lőrinc Puszta a Praedium Zenth Lewryncz magyarosított formája. A praedium szó a XV-XVI. századtól származó összeírásokban pusztát, gyéren lakott területet jelent.

<Vissza a tartalomhoz