A régi "Zenth Lewryncz" első temploma az Árpád-korban épült, feltehetőleg a XI-XII. század közötti időszakban.

            A templom védőszentjének Szent Lőrincet választották. E név hamarosan a települést is jelölte. Az itt élők egyre természetesebben nevezték magukat Szent Lőrinc-templom mellett lakóknak, és az elnevezést a környéken megforduló "hivatalos emberek" is hamarosan elfogadták, jegyzőkönyveikben rögzítették.

            Ki volt ez a férfi, a szentek sorába emelkedő Lőrinc?

            Fiatalságáról csak a hagyomány szintjén beszéltek. Ezek szerint Spanyolországban, Osca városában született 240-ben. Fiatalon Rómába ment, és ott Sixtus római főesperes udvarába került.

            Sixtust 257-ben pápává választották. Az új egyházfő Lőrincet hamarosan szerpappá szentelte. Ebben a méltóságban feladata volt segédkezni a pápának az oltárnál, felügyelni az egyházi kincsekre, papi öltözékekre, kezelni a szegények segélyezésére szánt jövedelmeket, és gondoskodni a szegények ellátásáról.

            Lőrinc "kincstárnoki" teendői képezték a későbbi összeütközés alapját. Valerianus római császár ugyanis II. Sixtus keresztre feszítése után az egyházi kincsekre is szemet vetett. A fiatal szerpap azonban - 3 napi haladékot kérve - az egyház arany-ezüst kincseit szétosztotta a szegények között. Így tartja a szent férfiú életéről szóló hagyomány.

            A császár nevében a helytartó követelte Lőrinctől a kincseket, mire ő az egyház gondozásában álló szegényeket vezette a nagyhatalmú helytartó elé. Voltak vagy ezerötszázan: özvegyek, árvák, nyomorékok.

            Íme, ezek a nyomorultak a mi legnagyobb kincseink.

            A haragvó helytartó tüzes rostélyon égettette meg a papot 258. augusztus 10-én, 3 nappal atyai barátja, II. Sixtus pápa halála után.

            Borzasztó halál volt. Rómán kívül, a Tiburba vezető úton temették el.

            A mártírhalált halt Lőrinc pap Róma városának nagy szentje lett.

            Szent Ágoston mondta róla: "Amint Róma nem rejtőzhetik el, úgy nem lehet Szent Lőrinc koronáját sem elrejteni."

            Sírja fölé Nagy Konstantin császár fényes templomot emelt. A szent ereklyéit a főoltár alatt helyezték el. Ez Szent Lőrincnek a "falakon kívül álló" bazilikája (Basilica s Laurentii extra muros).

            "Szent Lőrinc bazilikájáról az a híradás maradt fenn, hogy maga Konstantin császár is dolgozott építésénél, vállán hordva köveket az emelkedő falakhoz." (Ijjas Antal: Húsz évszázad viharában. Az egyház és a pápaság története. Bp. 1948. 86. l.)

            Ünnepe: augusztus 10-e. Az azt követő vasárnap otthonunkban a búcsú napja, melyet általában a barokk kápolna körül rendeztek és rendeznek. A Lőrinc napi búcsúnak két évszázadnyi hagyománya van.

            Magyarországon nyolc település őrzi Szent Lőrinc nevét: Lőrinci, Nyárlőrinc, Sárszentlőrinc, Szentlőrinc, Szentlőrinckáta, Újlőrincfalva, Zalaszentlőrinc és Pestszentlőrinc.

            A névrokon településekkel jó kapcsolatot tartunk.

<Vissza a tartalomhoz