Mielőtt Pestszentlőrinc történetével ismerkednénk, nézzük, földrajzilag hol helyezkedik el otthonunk.

            Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre az északi szélesség 47°  24’  és 47°  28’  között, illetve a keleti hosszúság  19°  10’   és 19°  16’ között helyezkedik el enyhén változó tengerszint feletti magasságokon, homokos, kavicsos talajjal.

            A két település közül a nagyobb területű és lélekszámú Pestszentlőrinc. A két település összterülete 38,61 km². Ebből  Pestszentlőrinc területe 28,35 km², Pestszentimréé pedig 10, 26 km². Polgáraink közül mintegy 82 000 Pestszentlőrincen, 21000 Pestszentimrén él.

            Pestszentlőrinc-Pestszentimre legnagyobb kiterjedése észak-dél irányban 8,5 km, kelet-nyugati irányban 8 km.

             Közvetlen és távolabbi szomszédaival: Kispesttel, Pestszenterzsébettel, Soroksárral, Csepellel együtt, Dél-Pest térségét alkotja. Az évi középhőmérséklet 11 Celsius fok körüli. Az évi csapadék mennyisége 400-600 milliméter között ingadozik, a mérsékelt égöv kontinentális változatára jellemzően.

            Pestszentlőrinc-Pestszentimre a Duna bal partján fekszik a Pesti-síkság részeként, bár miként magassági adatai igazolják, nem tekinthető teljesen sík vidéknek.

            A legmagasabb helyet Pestszentlőrinc – Kőbánya - Rákoskeresztúr találkozási pontján mérték, a tengerszint feletti 149 métert. Magasabb helynek tekinthető a Gilice tér, a maga 142 méteres magasságával. Pestszentlőrinc legalacsonyabb pontján - Kispest és Pestszentlőrinc határán, az Üllői úton - 116 méterre emelkedik a tengerszint fölé.

            A Szarvascsárda 145 méteres magasságából a terület mind Kispest, mind a Béke tér felé lejtősen halad.

            A szintkülönbségeket a következővel magyarázhatjuk:

"Pestszentlőrinc a Duna-Tisza között elterülő magasabb diluviális szinten, és kisebb részben az attól nyugatra alacsonyabban elterülő Duna-allúviumon fekszik."

            Pestszentlőrinc és környéke talajtani vizsgálata feltárta, az egész területen a homokos talajféleség az uralkodó. Helyenként dús humusztartalommal telítődik, emiatt kötöttebb, mint a futóhomok, és jó termőtalajt biztosít. A felső homokréteg alatt - mely helyenként a 2 métert is eléri - márgás, agyagos rétegek húzódnak.

            A széljárás uralkodó iránya északnyugati-északi, de jellemző a keleti-délkeleti irányú is.

<Vissza a tartalomhoz