Villatelep (Nyaralótelep, Lónyaytelep)

A Gyöngyvirág utca két oldalán Lónyay Menyhért gróf „Villatelep” néven nyaralótelepet alakított ki. 1877-ben már 16 villa állt a domboldalon, egyenként két holdas kertekkel. Itt lakott a XIX. század utolsó évtizedeiben: Eötvös Loránd (egyetemi tanár, fizikus, aki villája kertjében kezdte meg inga-kísérleteit), Puskás Tivadar(a telefonközpont feltalálója), Margó Tivadar(orvos, természettudós). Ma erre a területre a Lónyaytelep elnevezést használjuk.

Ezerháztelep

A Budapesti Családházépítő Egylet árusította az Üllői út–Batthyányi Lajos utca–Madarász utca közötti területet, melyet Herrich Károlytól vásároltak meg. Az új tulajdonosok 1887-ben kezdték meg az építkezést. Herrich tulajdonában volt a ma Bókay-kertnek nevezett terület, itt állt nyaralója.

Bókaytelep

1890-es évek végétől Herrich Károly egyik leányának, Szidóniának férje, Bókay Árpád orvosprofesszor folytatta a terület további parcellázását: a mai Margó Tivadar utca–Madarász utca–Üllői út közötti területen.

Cséry-telep

Cséry Lajos birtokainak egy részén mezőgazdasági tevékenységet folytatott: szántói mellett gyümölcsösei is voltak, és tehenészetet tartott fenn.

1893-ban megkezdte működését a Cséry-féle szemétfeldolgozó üzem. Külön vasútvonal szállította ide a szemetet. (Ma ez a terület Kispesthez tartozik.) A komposztgyárat és a mai Nagykőrösi út-Pestszentlőrinc és Pestszentimre közötti területet 1907-ben vásárolta meg a főváros. Bár a gyár 1912-ben beszüntette működését, a terület Pestszentimre felé eső végére 1958-ig hordták még a főváros szemetét. A környező települések szegényei ide jártak guberálni. (Elsősorban fűtőanyagot és élelmiszerhulladékot gyűjtöttek.)

Rendessytelep

Az 1800-as évek végén Rendessy Károly óbudai pékmester megvásárolta és parceláztatta ezt a területet. 1896-tól a lajosmizsei vasútvonal mellett, az Üllői út és a vasútvonal között, számos üzem kezdte meg működését (Storand Vilmos serfőzdéje és malátagyára, Steiner-féle Szalagszövőgyár, valamint a Kistext; a közelben épült fel, de már Kispesti oldalon a Hofherr gépgyár). Az itteni munkalehetőségeknek köszönhetően alakult ki a munkáskolónia. (A Kispest szomszédságában lévő területen, ahol korábban szőlőt termesztettek.) 

Erzsébettelep

1902 körül, a Gyömrői út túloldalán, a vasútállomás környékén létrejött ipartelepek közelségében épült ki (István téglagyár, Polke-féle hordógyár, Orenstein és Koppel r. t. keskenyvágányú vasutak gyára, Filtex szövőgyár). A gyári munkások mellett itt telepedtek le a közeli rákoskeresztúri temető virágosai, sírkövesei, valamint a Gyűjtőfogház őrei.

Ó-Szemeretelep

Itt működött az új major, amelyet Cséry Lajos építtetett. 1904-ben a Pest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal melletti, a kavicsbányai iparvasúttól Vecsés felé eső területen Szemere Miklós tervszerűen parcelláztatott, de 1910-ig csak a mai Nyíregyháza utcáig épült be a környék. A területnek saját vízműve is volt.

Új-Szemeretelep

1929-től, az Üllői úthoz közelebbi területeken Szemere István kezdett parcelláztatni.

 Liptáktelep

Pestszentlőrinc és Kispest határán - a Lajosmizsei vasút mellett - Lipták Pál mérnök, építési vállalkozó az 1910-es évek elején nagy területet vásárolt meg. Itt martinacél gyártó üzemet és hengerdét épített fel (Lipták gyár). A gyár működésének megkezdésével egyidejűleg, a környező területen családiházas lakónegyed alakult ki, ahová elsősorban az üzem munkásai költöztek. 

Tulipántelep-Miklóstelep

Mindkét telep utcái az 1905–06-os nemzeti ellenállás vezéreiről kapták nevüket. A Tulipántelep elnevezés is ehhez az időszakhoz köthető: az Üllői út melletti telep 1910 után épült ki (Tulipán mozgalom). A Miklóstelep, mely Szemere Miklósról kapta nevét, az I. világháború után hadirokkantak részére létesült, a Lövölde mögött, egészen a vasútvonalig terjedt. 

Állami-lakótelep

A mai Havanna-lakótelep helyén, az I. világháború befejeződése után - 1920-tól - a Lipták gyár lőszergyártó részlegét leszerelték. Az épületeket, műhelyeket a Népjóléti Minisztérium az elcsatolt területekről menekülők számára lakásokká alakíttatta át. A kőfallal körülvett telepnek saját gondnoksága, iskolája, víztornya, római katolikus és unitárius temploma volt (a római katolikus 1934-ben, az unitárius 1935-36-ban épült). A számozott utcák lakásaihoz kertek is tartoztak. 1944-ben a terület a mai Méta utca felé eső sarkában alakították ki a lőrinci gettót.  

Szent Imre-kertváros

1925-ben az elszakított területekről érkezett tisztviselők megalakították a Pestszentlőrinci Kertotthon Házépítő Termelő, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet. 1929-ben kezdték az építkezni szándékozó köztisztviselőknek parcellázni a Szemere-birtokból, a mai Halomi út és Üllői út közötti részt (Hargita tér és környéke). Családi házai - egységes, de nem egyforma - tervek alapján készültek el, és a telepnek saját vízműve, újságja volt. Nevét 1930-ban, az országos Szent Imre ünnepség alkalmából kapta.

Ganzkertváros, Ganztelep (Csákyliget) 

A Vecséshez tartozó területet 1912-ben vásárolta meg - gyáralapítás céljából a Ganz és Társa Villamossági Gép Waggon és Hajógyár Rt. - a Halomi-Deutsch-birtokból, mely a mai Királyhágó utcán túli területeket (Kandó tér és környéke) foglalta magában. A gyártelepítés a háború és az azt követő súlyos gazdasági helyzet miatt elmaradt. Ezt a területet - később Ganzkertváros néven - kezdte parcellázni a Ganzgyári Munkások és Alkalmazottak Szövetkezete a huszas években. A Ganz kocsigyárban ugyanis házhelyigénylő mozgalom indult, amelyet a gyári dolgozók kezdeményeztek, hogy Budapest közelében olcsó házhelyeken építkezhessenek. A telkeket a gyár dolgozóinak kínálták megvásárlásra. A beköltözők - sanyarú anyagi helyzetük miatt - nem minden esetben tudtak lakóépületet építeni, hanem földbe vájt vermekbe, ládákból összetákolt kalyibákban laktak. Ezért nevezték ezt a településrészt a környékbeliek „Ládavárosnak”. Akik a Ganzkertváros parcellázásából kiszorultak, az Üllői út túloldalán, a mai Nagybánya utcától Vecsés felé eső területen vehettek házhelyeket. A területet Csákyligetnek is nevezték, mert Gróf Csáky Albin birtokán jött létre.

• 1932 Átadták az elemi iskolát.
• 1934 Vecséstől jegyzői kirendeltséget kapott.
• 1935 Megnyílt a gyógyszertár.
• 1945 A korábban Vecséshez tartozó Ganztelepet és Ganzkertvárost Pestszentlőrinchez csatolták.

 Bélatelep

1948-ban a terület tulajdonosáról, Gróf Vigyázó Béláról elnevezett telepet Rákoskeresztúrtól Pestszentlőrinchez csatolták. Az Erzsébettelep mellett, a Gyömrői úton túl található.

<<Vissza