1873	A gyorsan fejlődő Kispest nagyközséggé alakult Szentlőrinc puszta a fővároshoz legközelebb eső részén.
1874	Az eddig Vecséshez tartozó Szentlőrinc puszta déli felét - a majorral együtt - Kispesthez csatolták.
1875	A Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon állomást létesítettek.
1880	Megnyílt a Klauber és Vajda Kavicsbánya. Innen szállították 1882-től, a Soroksárig kiépített szárnyvonalon (Iparvasút) a környékbeli vasútépítésekhez a kavicsot.
1882	Megkezdte működését a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár.
1887	A Téglagyár keskenyvágányú gőzvasutat létesített az Üllői úton, a gyártól (ma Pestszentlőrinc városközpont) a Nagyvárad térig.
1890	Működni kezdett az István és a Balázs téglagyár.
1893	Megérkezett az első szállítmány szemét Budapestről, a mai Kispest területén lévő Cséry-féle szeméttelepre.
1894	A Kossuth Lajos-Baross utca sarkára költözött az elemi iskola.
1895	Megkezdte működését a Polke József-féle szabadalmazott hordógyár, majd 1908-tól ugyanezen a területen működött a Pestszentlőrinci Parketgyár és Gőzfűrész Rt.
1896	Megjelent a Kispest-Szent-Lőrinc c. újság első száma. Orenstein és Koppel r. t. keskenyvágányú vasutak gyára Lőrincre költözött.
1900	Megkezdték a villany bevezetését, villamosították és átépítették az Üllői úton a Téglagyár és a Nagyvárad tér között közlekedő vasút pályáját. Működni kezdett a Filtex szövőgyár elődje a Győmrői út mellett.
1902	Megindult a termelés Krautschneider József kocsilámpagyárában. Villamosították a közvilágítást.
1903	Elkészült az első iskolaépület (ma: Bókay Árpád Általános Iskola), valamint két óvoda is felépült. Megalapították a Steiner-féle Magyar Szalagszövő Gyárat, az Üllői úton, a lajosmizsei vasút sorompójánál.
1907	Megalakult a Kispesti Textilgyár Rt. alapját képező szövöde.
1908	Kuszenda Lajos segédjegyzőt Pusztaszentlőrincre helyezték. Megalakult a SZAC (Szentlőrinci Atlétikai Club).
1909	Megalakult az iparostanonc iskola.
1910. január 1.	Az 1908-as képviselő-testületi döntés életbe lépett, Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé vált, jegyzője Kuszenda Lajos lett.
1910	Felépült a Batthyány utcában az első római katolikus templom. Megkezdte működését a Lipták vas- és gépgyár.
1911	Megindult a termelés a Rényi Oszkár-féle faárugyárban (bot, láda, kaptafa készítése).
1912	Megjelent a Pestszentlőrinci Lapok című újság első száma.
1915	A karmelita apácák a mai Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola épületében Fiú-árvaházat működtettek.
1916	A Lipták gyár átállt hadfelszerelési cikkek gyártására. A gyártelep mellé építettek egy fallal körülvett lőszertelepet – ez lesz később az Állami-lakótelep.
1922	Megkezdte működését a polgári iskola az Állami-lakótelepen.
1925	Felszentelték a ma is működő katolikus templomot a korábbi Batthyány utcai kis templom helyén.
1927	Állami kezdeményezésre - Gróf Klebersberg Kúnó minisztersége alatt - 4 elemi és 1 polgári iskola épült fel Pestszentlőrincen. Szemeretelepen, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában; Erzsébettelepen, a mai Kond utcában; Rendessytelep szélén, az Üllői úton (ma Piros) itt óvoda is létesült; Miklóstelep (Tulipántelep) szélén, a Gulner utcai iskola (1928-ban készült el).
1929	Elkészült a polgári iskola épülete a Kossuth téren (ma: Hunyadi Mátyás Gimnázium). Meghosszabbították a villamos vonalát a mai Béke térig.
1931	Az elmozdított Kuszenda Lajos helyett dr. Balogh Gézát nevezték ki főjegyzővé.
1932	Felépült a Kossuth téren az evangélikus templom.
1934	Megkezdte működését a felsőkereskedelmi iskola a mai Hengersor utcában.
1936	Pestszentlőrinc megkapta a megyei város rangot. Az első polgármester dr. Balogh Géza, a korábbi főjegyző lett,  1944-ig volt hivatalban. Megkezdte működését a gimnázium a „Tündérkert” épületében (ma itt működik a zeneiskola), majd a mai Bókay Árpád Általános Iskola épületébe költözött.
1941	Felépült a Kossuth téren a református templom.
1944	A német megszállás után a település gyáraiban katonai parancsnokok vették át az irányítást.
1944. november	A város lakosainak száma 35 000 fő volt. A megszálló német csapatok kiürítették Pestszentlőrinc a mai Városháza utcától Vecsés felé eső területét, majd felrobbantották a kilátást zavaró épületeket. ( pl. Gloriett)
1945	Józsa Sándort nevezték ki polgármesternek. Központi élelmiszerraktárakat létesítettek, a város 3 pontján népkonyhákat állítottak fel. Liksay Sándorné Zsebők Kornéliát bízták meg az oktatás elindításának előkészítésével és megszervezésével. Megnyílt a Szabadság Gyermekotthon a volt Kuszenda-villában.
1947	A gimnázium beköltözött a polgári iskola épületébe, a Kossuth téren. Az épület 1943-45 között hadikórházként működött. Megkezdte munkáját a mentőállomás, és az önálló rendőrkapitányság.
1950. január 1.	Megalakult Nagy-Budapest. Az új, XVIII. kerületet Pestszentimréből és Pestszentlőrincből hozták létre.
1950	Megnyitották a polgári forgalom előtt a Ferihegyi repülőteret, melyet 1940-ben kezdtek építeni. A háború alatt csak katonai repülőtérként működött.

<<Vissza