Az idézett sorok Tomory Lajos tanár úr (1912-1998) naplójából valók.
További vallomásából megtudható, hogy miközben egy országos pedagógiai múzeum létrehozásán fáradozott, (az Országos Pedagógiai Könyvtár akkori igazgatójától megbízást kapott országos gyűjtésre), egyre gyarapodó gyűjteményét egyik helyről a másikra kellett költöztetnie. Még ilyen mostoha körülmények között is talált alkalmat arra, hogy kiállításokat rendezzen, bemutassa a település történetét, iskolahálózatának kialakulását, a régi taneszközöket, tankönyveket.

      Évek múlva, 1980 novemberében a XVIII. kerületi Tanács Művelődési Osztályának vezetője támogatásával, a gyűjtemény Lőrincen, a Bajcsy-Zsilinszky u. 83. sz. alatt önálló épületet kapott. A gyűjtemény vezetője nem az alapító, hanem Magyar György lett.

Tomory Lajos reagálása igazán nagyvonalú volt:

1981. január 2-án a kerületnek ajándékozta gyűjteményét, melynek eszmei értékét akkor 500 ezer forintra becsülte. A díszes átadási okirat utolsó sorai: „Azon jámbor szándék vezérel továbbra is, hogy Pestlőrinc és Pestimre méltó helytörténeti múzeummal fejlessze lakóinak helytörténeti ismereteit, ifjúságának hazaszerető érzelmeit.”

1983-ban költözött a gyűjtemény a Vöröshadsereg útja (Üllői út) 87. sz. alatti családi házba, egy megszűnt óvoda helyére. Ez a szép épület hosszú távon megfelelő volt a gyűjtemény raktározására, bemutatására. Az intézmény vezetőjének dr. Téglás Tivadarné magyar-történelem szakos középiskolai tanárt nevezték ki. Az új, kedvező feltételek mellett, a munkatársak igyekezete nyomán a gyűjtemény szépen gyarapodott, kiállításait egyre többen látogatták. A tanulóifjúság körében lakóhelyismereti vetélkedőket szerveztek, rendszeresen publikáltak, a gyűjtemény anyagának nyilvántartásba vétele mellett, tudományos kutató- és gyűjtőmunkát is folytattak. Sikerült elérniük, hogy a lakosság figyelme a helytörténet felé forduljon.

1990 áprilisában az intézmény megkapta a minisztériumi működési engedélyt, neve hivatalosan XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény lett. 

       1994. január 1-től a gyűjteményt összevonták az újonnan alakult pedagógiai intézettel. Ez Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény (röviden PIHGY) néven - Pilhoffer Ferenc igazgatása alá került, s a Havanna telepre, a Kondor Béla sétány 10. sz. alatti iskolai melléképület emeletére, jelenlegi helyére költözött.

2003-ig az intézményen belül kimondottan a gyűjteményért felelős személy kinevezésére nem került sor. 2002 augusztusában Frank Gabriella lett az új igazgató, ő dr. Schmidt Jánosné tanárt, gyűjteményi referenst bízta meg a gyűjteményi csoport vezetésével, akinek a nevéhez fűződik többek között a helytörténeti vándorkiállítások ötlete és megvalósítása, az interaktív múzeumpedagógiai foglalkozások bevezetése, az „Öreg Házak titkai” c. helytörténeti cikksorozat elindítása, szerkesztése, írása.

2004. december 1-től a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Heilauf Zsuzsanna történész muzeológus.

Tomory Lajost helytörténeti tevékenységéért 1996-ban "Pro Urbe Pestszentlőrinc-Pestszentimre" kitüntetésben részesítette az önkormányzat. Ezt az elismerést kapták 1997-ben a Pestszentlőrinc krónikája című könyv szerzői, a gyűjtemény akkori munkatársai is: Grünvald Mária, Szász János, dr. Téglás Tivadar, dr. Téglás Tivadarné és Tomory Lajos.

Tomory Lajos 1998-ban halt meg. Tiszteletére egy termet nevezték el róla, melyben iskolatörténeti kiállítást rendeztek be, ahol egy emléksarkot alakítottak ki, bemutatva munkásságát. (Sajnos, jelenleg nem látogatható a logóban is látható terem, az épületben folyó átalakítások miatt.)