A ház igazgatója, Ódor Katalin nyitotta meg az ünnepi rendezvényt, majd dr. Mester László polgármester mondott köszöntőt. Az eseményen részt vett Szaniszló Sándor alpolgármester, valamint pestszentimrei önkormányzati képviselők, intézményvezetők, és helyi lakosok.

A meghitt pillanatok nyitánya volt az önállósodást és a polgárosodást felelevenítő „Község születik” című kortörténeti kiállítás, melynek apropója a Pestszentimre önállóságának és névfelvételének 75. évfordulója.

Egy különös, romantikus világba tehetünk időutazást;  rég- és a közelmúlt helyi történelmi emlékeivel találkozhatunk. Megjelennek a polgárosodás féltve őrzött tárgyai, a családok megsárgult dokumentumai, kifakult fényképei. A tárgyak megrázó, és felemelő pillanatokat idéznek fel, a meghitt ünnepekről, hagyományokról beszélnek.

A falon lévő tárgyak háttere csomagolópapírból készült,   és a fehér fátyol is a dekoráció része. A kiállítás rendezője  „kicsomagolja” a múltat, de úgy is mondtatnánk, hogy fellebbenti a fátylat a régi időkről.   

A tárlaton láthatóak gyermekjátékok, féltve őrzött ritkaságok, egyik értékes darab az 1828-ban gyermekkéz által hímzett terítő, császári címerrel. Gyönyörködhetünk egy száz éves szép babában is, aminek különlegessége, hogy a teste szattyánbőrből készült, a haja pedig valódi. De a kicsinyek kedvencét, egy 1900-as évekből származó macit is megtalálhatjuk a galériában, melyet egy 93 éves néni adott kölcsön. A mackót még a szülei varrták. 

A pestszentimrei családok megőrizték az emberi tiszteletadás pillanatait, tárgyait is. Egyháztörténeti és kegyeleti ritkaságok között látható például az 1889-ből fennmaradt halotti lepel, katolikus (1928), baptista (1883), és az 1805-ben kiadott református imakönyv, és 180 éves faszobor is, amely a lebombázott templom romjai közül került elő. De felfedezhetünk megsárgult emlékkönyvet (1927), és megtekinthetjük Soroksári Nagy Boldogasszony Templomból a Betlehemi Jézust (1928).  De más gyöngyszemre is akadhatunk; olvashatjuk Gyurika levelét (1931) a Jézuskához: „töltőtoll, karácsonyfa, ha lehet, egy pár cipőt tessék korábban küldeni. És szeretnék még egy korcsolyát. Anyukának szót fogadok.”

Megismerhetjük dr. Schaub Mihály, Pestszentimre katolikus lelkész, Pestszentimre név kezdeményezőjének olajjal festett portréját, és miseruháját is.

…” első lépéseit tevő új község minden egyes lakosa olyan erkölcsi tisztasággal kíván az életbe indulni, mint amilyet a történelemben Szent Imre képviselt…” – olvashatjuk a plébános gondolatát.

Soroksár első jegyzőjének  kabátja lóg a fogason, a ruha bélésén tulajdonosának monogramjával,  megtekinthetjük  Csizmadia László bocskai ruháját (1931), és egy 1930-ból származó selyemzsorzsett komplét (1930) kézzel varrott úrihimzésel.

Kuriózumként említhetjük az első világháborús sorszámmal ellátott frontharcos sisakot, amelyet Angliában gyártottak. De megemlíthetjük  Kacsó Pongrác munkasztalát, 1897-es leltári számmal, és sok-sok fényképet láthatunk, dokumentumot, amely mind életekről, sorsokról mesél... 

Információ

A Község születik című kiállításra a Pestszentimrei Önálló Néprajzi-Ipari és Helytörténeti Gyűjtemény a Pestszentimrei Római Katolikus Plébánia, a Soroksári Nagyboldogasszony Plébánia segítségével jött létre.

A kiállítást rendezte: Gallay István

A tárlat október 14-ig tekinthető meg a Pestszentimrei Közösségi Házban (Vasút utca 48.).

Fotók a kiállításról>>