A nagy, már-már robbanásszerű fejlődés az 1980-as években ment végbe, amikor három, tornatermes létesítményt adtak át. 1982-ben a mai Kastélydombi iskolában, 1983-ban a Táncsics utcai iskola új emeletes épülettömbjében, és 1986-ban a mai Szenczi Molnár Albert Általános Iskolában kezdődhetett meg a tanítás. Egy a 90-es évek közepéből származó statisztika szerint a településrészen összesen 81 tanterem és 31 szaktanterem volt, nos a három új iskolaépület ennek több mint felét adja. Ez nem jelent kevesebbet, mint hogy a nyolcvanas évek elejének nagy iskolaépítése megduplázta az oktatási kapacitást, mégpedig a korábbihoz képest lényegesen korszerűbb színvonalon. Ez volt a fordulópont, ami után a település egész történetére jellemző iskolaínség iskolabőséggé változott. Olyannyira igaz ez, hogy a rendszerváltás után vissza-visszatérően a kapacitás szűkítése vetődött fel, de ez már amiatt volt, hogy amíg Pestszentimrén a XX. század során a lakosság és a gyermekek száma növekedett, az elmúlt időszakban stagnált, vagy csökkent. (Így is három tantermet kapott az Ady iskola, amikor 2003-ban megépült tornaterme.)

Ami az ínséget illeti, jó ha tudjuk, hogy a második világháborúig az összes Budapest környéki település közül Pestszentimre lakóinak száma gyarapodott a leggyorsabban, 1910 és 1941 között például több mint ötszörösére, ami messze verte a többi várost és községet, még a második helyen lévő Pestszentlőrinc lakóinak száma is „csak” több mint 430 százalékkal emelkedett. Ezt sem az állam, sem a helyi közigazgatás, sem magánerő nem tudta követni, annál kevésbé, mert ezt az egészségtelen tömegesedést a szegényebbek gyarapodásra tette ki. És ezen az önállóság kivívása sem tudott változtatni. Pestszentimre a Budapestet közrefogó községek átlagához képest rosszabb mutatókkal rendelkezett még a háborút közvetlenül megelőző években is. Egy-egy osztályra több mint ötven gyerek jutott az elemiben, egy-egy tanárra sem sokkal kevesebb gyerek ennél. Az akkori Budapest toronymagasan jobb arányokat mutatott. Az 1990-es években az általános iskolában 12 gyermekre jutott egy tanár, az osztályok átlaglétszáma 20-21 körül mozgott. Hát ekkora történelmi léptékkel a változás.

A rendszerváltás után, a kilencvenes évek közepétől egyrészt az oktatás minőségi fejlesztése került előtérbe, másrészt a meglévő hiátusok pótlása és az épületfelújítás. Vissza-visszatérően került elő a gyermekszám csökkenése miatt az iskolák összevonásának szándéka is, a nagy viták végeredménye azonban mindig a megtartás maradt.

Az első lépés a szegregációs tendenciákat mutató Kapocs Utcai Általános Iskola megmentése volt. Mára a főváros szó szoros értelmében legperemén lévő intézmény a magyar-angol két tanítási nyelvű programjával elit iskolává vált, nagy túljelentkezéssel, egy tucat országot átfogó nemzetközi kapcsolati hálóval. Gondnoki lakása évek óta angol szaktantermekké lett átalakítva. A Táncsics német nemzetiségi osztályokkal büszkélkedhet, kísérleti csoportjaiban az iskola-óvoda átmenet új módszereit próbálgatják, programjában a multikulturalizmus is szerepel.

Az Ady logopédiai osztálya mellett szintén a német nyelvet preferálja, a hagyomány itt a legjelentősebb oktatási beruházással társulva tette vonzóvá a létesítményt. A korszerű tornaterem egy új szárnyat kölcsönzött az intézménynek díszudvarral társítva.

Az egyházi oktatás is néhány éve jelent meg, a reformátussá váló Szenczi Molnár Albert Általános Iskolával. A Kastélydombi lendületben van, elnyerte az öko-iskola címet, ami beláthatatlanul gazdag perspektívát jelent számára. Magyarországon is egyedülálló kapcsolattal rendelkezik Madagaszkárral. Az iskolai oktatás szempontjából nem közömbös a tanuszoda bővítése és a Sportkastély adta lehetőségek kihasználása. A gyermekvédelmet és a családsegítést jelentő kihelyezett szociális részlegek is segítséget jelentenek. A zeneiskolai képzés jelenléte is bővül. Nem beszélve arról, hogy tartósan jelen van Pestszentimrén egy olyan alapítványi iskola, amely a nehezen nevelhető gyermekeknek ad beiskolázási lehetőséget.

A rendszerváltás után középiskolák nem épültek, sőt ma jelentős túlkapacitás van Budapesten, így erre hosszabb távon sem lehet számítani. A kerületnek igen nagy erőfeszítést jelent a meglévő gimnáziumai szinten tartása, a főváros pedig inkább racionalizál, semmint épít.

A rendszerváltás tehát sokszínűvé váló, nívós alapfokú oktatást eredményezett Pestszentimrén. Ez a hálózat a sokszor alaptalanul szidalmazott Kádár-rendszer utolsó évtizedében épült meg egy településtörténeti értelemben kiemelkedő jelentőségű időszaknak köszönhetően. Mára ez az 5+1-es iskolahálózat kielégíti az igényeket. Az öt alapintézmény stabil, a beköltözésekkel és Sorokság várható növekedésével a gyermekek számában sem várható visszaesés. A kerületi önkormányzat a jövőben meggyorsítja felújításuk folyamatát, aminek következtében néhány éven belül példa értékű iskolákkal dicsekedhet a Pestszentimre.