Önálló települések kialakulása a XIX. század végétől
2010.09.03. 16:46
A XIX. század második felében a hatalmas fejlődésnek induló főváros - az 1873-ban egyesített Budapest - vonzotta az új vállalkozásokat, gyárakat, üzemeket és a munkaerőt, a munkáskezeket. A szomszédos, elsősorban mezőgazdasági területek felértékelődtek, különösen azok a részek, melyek a főváros határainál helyezkedtek el. A napi közlekedés, illetve a teherfuvarozás mind könnyebbé vált, mivel egyre több vasútvonal haladt keresztül rajtuk.
- A Pest–Cegléd–Szolnok-vonal – az ország egyik legfontosabb vasúti fővonala, az 1800-as évek közepén készült el. Ennek egy szakasza Pusztaszentlőrinc szélén, a mai Gyömrői út mellett van.
- 1882-ben adták át a Szentlőrinci kavicsbányát (a mai temető helyén) Soroksárral összekötő szárnyvonalat. Ez a mai Pestszentimre területét is érinti a Kettős-Körös utcánál („Iparvasút”). Ebből a kavicsból készítették a Lajosmizsei vasútvonal alapját is.
- 1887-ben a mai 50-es villamos vonalán keskenyvágányú gőzvasút létesült a Nagyvárad tér (később a Ludovika tér) és a Budapest-Szentlőrinci Téglagyár között (ma a téglagyár helyén épül a XVIII. kerületi új városközpont). 1900-ban a vasutat villamosították, és szabványos nyomtávúra építették át.
- 1889-ben a Budapest–Lajosmizse vasútvonalat adták át. Ez a mai Kispest és Pestszenlőrinc között haladt el, majd a Nagykőrösi út mellett szelte át a mai Pestszentimrét.
- 1891–96 között készült el a szemétbányai vasútvonal (Cséry-vasút), amelyen a szemétbányába szállították a főváros szemetét.
Parcellázások
Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri – a későbbi Pestszentimre - kialakulása a XIX. század végétől
A hatalmas Gödöllői uradalmat – köztük a két korábbi puszta területét – 1864-ben vásárolta meg a Sináktól a „Belga bank”. A következő évben a bank elkezdte a birtokot feldarabolni és értékesíteni.
A nagyobb területek vásárlói:
Szentlőrinc-puszta Pesthez közelebb eső, ma Kispesti területén
Többen vásároltak további parcellázási céllal 500-600 holdas területet. A főváros közelsége indokolta, hogy kertes házhelyeket alakítsanak ki: elsősorban a fővárosba áramló, annak közelében az olcsóbb lakóhelyet kereső családoknak. 1873-ban a gyorsan fejlődő Kispest (egyesülve a szomszédos Törökfalvával) önálló nagyközség lett, s a korábban Vecséshez tartozó Szentlőrinc déli felét a majorral együtt hozzácsatolták.
Nézd meg közelebbről az előző térképet
A mai Pestszentlőrinc területén
1864 után Gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszter az Üllői út és a Pest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal, a régi piac és a Szarvas csárda közötti területet vette meg, Herrich Károly építészmérnök pedig a Kossuth Lajos utca és Batthyány utca környékét.
1872-ben a majorságot és a hozzá tartozó 2600 hold területet Cséry Lajos ügyvéd vásárolta meg, amely részben 1902-ben került Szemere Miklós, majd Szemere István birtokába.
A birtokosok egymástól függetlenül kezdték meg a terület parcellázását, lakótelepek kialakítását.
Az egyes pestszentlőrinci telepek történetét lásd itt!
Az 1950-ig kialakult lőrinci telepek nevei: Villatelep(Nyaralótelep), Ezerháztelep (Bókaytelep), Cséry-telep, Rendessytelep, Erzsébettelep, Ó- és Új-Szemeretelep, Liptáktelep, Állami-lakótelep, Tulipántelep, Miklóstelep, Szent-Imre Kertváros, Ganz Kertváros, Ganztelep, Bélatelep.
Péteripuszta területén
Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt. (a mai kastélydombi iskola mellett)
A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.
Az 1890-es évek végén Krepuska Géza fül-orr-gégész professzor, egyetemi tanár 17 157 négyszögöles területet vásárolt a Lövy család birtokából (mai Szálfa-Erdősáv-Vezér-Tiszavirág utcák által határolt terület), amelyen országos hírű szőlészetet hozott létre, és 1896-ban itt építette fel emeletes présházát. Pestszentlőrincen, a mai Gilice tér mellett is voltak szőlői.
A Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal - az Auspitz-birtok - eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.
A Vasút utca-Irén(Kapocs)- Kisfaludy utcák és a Gyáli határ közötti terület csak a 30-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően "Ládaváros" -ként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban.
Kossuth Ferenc-telepet az Auspitz család birtokán, a Nagykőrösi út másik oldalán alakították ki 1907-ben. Az érdeklődés felkeltésére mintaházakat építtetek a felparcellázott területen.
<<Vissza
|