1873
|
A gyorsan fejlődő Kispest nagyközséggé alakult Szentlőrinc puszta a fővároshoz legközelebb eső részén.
|
1874
|
Az eddig Vecséshez tartozó Szentlőrinc puszta déli felét - a majorral együtt - Kispesthez csatolták.
|
1875
|
A Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonalon állomást létesítettek.
|
1880
|
Megnyílt a Klauber és Vajda Kavicsbánya. Innen szállították 1882-től, a Soroksárig kiépített szárnyvonalon (Iparvasút) a környékbeli vasútépítésekhez a kavicsot.
|
1882
|
Megkezdte működését a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár.
|
1887
|
A Téglagyár keskenyvágányú gőzvasutat létesített az Üllői úton, a gyártól (ma Pestszentlőrinc városközpont) a Nagyvárad térig.
|
1890
|
Működni kezdett az István és a Balázs téglagyár.
|
1893
|
Megérkezett az első szállítmány szemét Budapestről, a mai Kispest területén lévő Cséry-féle szeméttelepre.
|
1894
|
A Kossuth Lajos-Baross utca sarkára költözött az elemi iskola.
|
1895
|
Megkezdte működését a Polke József-féle szabadalmazott hordógyár, majd 1908-tól ugyanezen a területen működött a Pestszentlőrinci Parketgyár és Gőzfűrész Rt.
|
1896
|
Megjelent a Kispest-Szent-Lőrinc c. újság első száma.
Orenstein és Koppel r. t. keskenyvágányú vasutak gyára Lőrincre költözött.
|
1900
|
Megkezdték a villany bevezetését, villamosították és átépítették az Üllői úton a Téglagyár és a Nagyvárad tér között közlekedő vasút pályáját.
Működni kezdett a Filtex szövőgyár elődje a Győmrői út mellett.
|
1902
|
Megindult a termelés Krautschneider József kocsilámpagyárában. Villamosították a közvilágítást.
|
1903
|
Elkészült az első iskolaépület (ma: Bókay Árpád Általános Iskola), valamint két óvoda is felépült. Megalapították a Steiner-féle Magyar Szalagszövő Gyárat, az Üllői úton, a lajosmizsei vasút sorompójánál.
|
1907
|
Megalakult a Kispesti Textilgyár Rt. alapját képező szövöde.
|
1908
|
Kuszenda Lajos segédjegyzőt Pusztaszentlőrincre helyezték. Megalakult a SZAC (Szentlőrinci Atlétikai Club).
|
1909
|
Megalakult az iparostanonc iskola.
|
1910. január 1.
|
Az 1908-as képviselő-testületi döntés életbe lépett, Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé vált, jegyzője Kuszenda Lajos lett.
|
1910
|
Felépült a Batthyány utcában az első római katolikus templom. Megkezdte működését a Lipták vas- és gépgyár.
|
1911
|
Megindult a termelés a Rényi Oszkár-féle faárugyárban (bot, láda, kaptafa készítése).
|
1912
|
Megjelent a Pestszentlőrinci Lapok című újság első száma.
|
1915
|
A karmelita apácák a mai Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola épületében Fiú-árvaházat működtettek.
|
1916
|
A Lipták gyár átállt hadfelszerelési cikkek gyártására. A gyártelep mellé építettek egy fallal körülvett lőszertelepet – ez lesz később az Állami-lakótelep.
|
1922
|
Megkezdte működését a polgári iskola az Állami-lakótelepen.
|
1925
|
Felszentelték a ma is működő katolikus templomot a korábbi Batthyány utcai kis templom helyén.
|
1927
|
|
1929
|
Elkészült a polgári iskola épülete a Kossuth téren (ma: Hunyadi Mátyás Gimnázium).
Meghosszabbították a villamos vonalát a mai Béke térig.
|
1931
|
Az elmozdított Kuszenda Lajos helyett dr. Balogh Gézát nevezték ki főjegyzővé.
|
1932
|
Felépült a Kossuth téren az evangélikus templom.
|
1934
|
Megkezdte működését a felsőkereskedelmi iskola a mai Hengersor utcában.
|
1936
|
Pestszentlőrinc megkapta a megyei város rangot. Az első polgármester dr. Balogh Géza, a korábbi főjegyző lett, 1944-ig volt hivatalban.
Megkezdte működését a gimnázium a „Tündérkert” épületében (ma itt működik a zeneiskola), majd a mai Bókay Árpád Általános Iskola épületébe költözött.
|
1941
|
Felépült a Kossuth téren a református templom.
|
1944
|
A német megszállás után a település gyáraiban katonai parancsnokok vették át az irányítást.
|
1944. november
|
A város lakosainak száma 35 000 fő volt. A megszálló német csapatok kiürítették Pestszentlőrinc a mai Városháza utcától Vecsés felé eső területét, majd felrobbantották a kilátást zavaró épületeket. ( pl. Gloriett)
|
1945
|
Józsa Sándort nevezték ki polgármesternek. Központi élelmiszerraktárakat létesítettek, a város 3 pontján népkonyhákat állítottak fel. Liksay Sándorné Zsebők Kornéliát bízták meg az oktatás elindításának előkészítésével és megszervezésével. Megnyílt a Szabadság Gyermekotthon a volt Kuszenda-villában.
|
1947
|
A gimnázium beköltözött a polgári iskola épületébe, a Kossuth téren. Az épület 1943-45 között hadikórházként működött. Megkezdte munkáját a mentőállomás, és az önálló rendőrkapitányság.
|
1950. január 1.
|
Megalakult Nagy-Budapest. Az új, XVIII. kerületet Pestszentimréből és Pestszentlőrincből hozták létre.
|
1950
|
Megnyitották a polgári forgalom előtt a Ferihegyi repülőteret, melyet 1940-ben kezdtek építeni. A háború alatt csak katonai repülőtérként működött.
|