1898
|
Megkezdték a parcellázást – „Újpéteri-telep” néven (Vasút–Szálfa utca–Határ út–Kapocs utca).
|
1904
|
A telep megkapta a Soroksárpéteri nevet. Továbbra is Soroksárhoz tartozott – elsősorban gyári munkások költöztek ide, akik Kispest, Pestszentlőrinc, Kőbánya gyáraiban, üzemeiben dolgoztak.
|
1907-08
|
Kossuth Ferenc-telep parcellázása (Nagykőrösi út–Dózsa György út–Búzakéve utca–Somberek sor–Szélső utca–Hunyadi János utca).
|
1908
|
Felépült az első iskolaépület, az Árpád (Podhorszki) – Vezér út sarkán.
|
1910
|
Megalakult a Soroksárpéteri Polgári Társaskör. Átadták a Wekerle (Szélső) utcai iskola épületét.
|
1911
|
Megjelent az első újság Alsópest címmel.
|
1912
|
Létrehozták a Soroksárpéteri jegyzői kirendeltséget az Ősközségházában – vezetője Orbán Kálmán aljegyző lett. Működni kezdett a csendőrőrs.
Elkezdték a főváros szemetének lerakását a telep határában.
|
1913
|
Átadták a postahivatalt. |
1915
|
Óvodát létesítettek mindkét telepen.
|
1919
|
Marxfalva néven önálló nagyközséggé szervezték a Tanácsköztársaság ideje alatt.
|
1920
|
A településnek már 3710 lakosa volt.
|
1920-as évek
|
Kialakultak a „ládavárosok” – 3 területen, különböző típusú „épületek” alkotják ezeket:
- Földbevájt kunyhók a Szigeti Kálmán–Damjanich–Kossuth Lajos utca találkozásánál;
- Ládákból, bútorokból Kapocs utca és a gyáli határ között;
- „Lábasváros” a szemétbánya mellett.
Benépesült a Rokkanttelep is: a sóderbányai iparvasút és a Vecsési (Szálfa) utca között. (Ezt, az eredetileg Lőrinchez tartozó területet később csatolták Pestszentimréhez.)
|
1921
|
Engedélyezték az első orvosi állást.
|
1922
|
Közadakozásból – a telep lakosai adták össze a pénzt - épületet vásároltak községháza céljára (Nemes utca –Petőfi utca sarok). Az első patika megnyitása.
|
1925
|
Megkezdte működését az iparostanonc-iskola.
|
1927
|
Felavatták a református templomot, az önállóvá vált egyházközség első lelkésze, dr. Széky Endre vezetésével.
|
1930. január 8.
|
Soroksárpéteri önálló nagyközség lett.
|
1931. június 18.
|
A nagyközség megkapta a belügyminisztériumi engedélyt a Pestszentimre név használatára.
|
1931
|
Megkezdődött a tanítás a Jenő (Ady) utcai iskola új, emeletes épületében.
|
1932
|
Békéssy Sándor baptista lelkészt választották a község bírájának. Megindult a polgári iskolai oktatás. 1935-től 1948-ig a Kisfaludy–Nemes utca sarkán álló un. „Szerján-házban” működött e magánintézmény.
|
1933
|
Elkezdték bevezetni a villanyt.
|
1937
|
Elindult az első menetrendszerinti buszjárat.
|
1939
|
Felavatták a római katolikus templomot, melynek alapkövét még 1927-ben tették le.
|
1941
|
12 057 fő lakott Pestszentimrén.
|
1944. november 25.
|
Kiürítették a települést, a visszavonuló csapatok decemberben felrobbantották a római katolikus és a református templomot, valamint aláaknázták a házak többségét.
|
1945
|
Megalakult a helyi Nemzeti Bizottság és a rendőrség. Az aláaknázott épületek számos áldozatot követeltek.
|
1946
|
Felavatták az új református templomot a köztársasági elnök jelenlétében.
|
1947
|
Átadták a 40-es villamos pályáját. A kocsik a pestszentlőrinci Béke tér és a pestszentimrei Kisfaludy utca között közlekedtek. Ez volt a háború után elsőként megindított új villamosvonal Nagy-Budapesten.
|
1950. január 1.
|
Megalakult Nagy-Budapest. Az új, XVIII. kerületet Pestszentimréből és Pestszentlőrincből hozták létre.
|